Ostia Antica - Gyerektúra - Barangolás, kincskeresés a romok között
Gyerekbarát túrák
Ostia Antica
Barangolás, kincskeresés az ezeréves romok között
Képzeljétek el Pompeit, turisták és tömeg nélkül. Csak Ti és még néhány lézengő látogató sétáltok az évezredes bazaltkővel fedett utakon, a lenyűgöző romok között. Csend, nyugalom, archeológia. Ez Ostia Antica. Színházak, fürdők, gyönyörű mozaikdíszítések, ókori kocsmák és bárok, többszintes házak, templomok sorakoznak az utak mentén, s míg Pompeit vulkáni hamu temette maga alá, a római kikötőváros az évszázadok alatt elnéptelenedett – Ostia feledésbe merült.
Az épületek nagyrészt érintetlenül maradtak a XX. századig- a nagyszabású ásatások során felbecsülhetetlen értékű, izgalmas emlékek kerültek és kerülnek ma is napvilágra.
Ostia Antica egyedülálló és kihagyhatatlan – Az ókori romok méltó tanúi a város egykori jelentőségének.

A gyerekek számára hihetetlenül fontos a történelem, a kultúra, az ezeréves emlékek, emberek, életek – kézzelfogható – megismerése. A mozaikok, az építészet, a színek, a hangulat – bármilyen részlet – “megpiszkálhatja” és felkeltheti az érdeklődésüket. A gyerekek másként látják a várost – is. Ezért szeretem és szerettem, nagyon, a gyerekeknek szóló városlátogatásokat szervezni angolul, németül – ezt idén magyarul is kívánom folytatni.
- A túra időtartama: 4 óra
- Találkozóhely: Ostia Antica
- Időpont: 10.00 – 14.00
- Kapcsolat/Foglalás/Árak: bea@romaiutak.hu
- Telefon/WhatsApp/Telegram: +39 320 283 98 93
Reneszánsz Róma - Félnapos városlátogatás
VÁROSLÁTOGATÁS
Reneszánsz Róma
A római reneszánsz a művészettörténet egyik legünnepeltebb időszaka.
Róma hosszú, sötét évszázadok után tért vissza a múlt szépségéhez és nagyszerűségéhez; a pápaságnak köszönhetően a város ismét a kereszténység világközpontjává vált. A pápák, és a tehetős nemesi családoknak köszönhetően, csodálatos paloták, templomok, szobrok és freskók születtek a legtehetségesebb alkotók kezei nyomán. Bramante, Michelangelo, Raffaello, Sangallo egyedülálló kreativitása meghatározó örökséget hagyott a városban.
Bepillantunk a reneszánsz paloták rejtett belső udvaraiba, felfedezzük a tavaly restaurált Raffaello-freskókat és végigsétálunk azokon a tereken, amelyeket a pápai és nemesi családok fényűző rezidenciái uraltak.
Útvonal – fontosabb látnivalók
Piazza del CampidoglioPalazzo VeneziaPiazza FarnesePalazzo della CancelleriaVia di MonserratoVia Giulia
- A városlátogatás időtartama: 3 óra
- Talalkozóhely: Piazza del Campidoglio
- Indulási időpont: 9.00 – 12.00 vagy 15.00 – 18.00
- Kapcsolat/Foglalás/Árak: bea@romaiutak.hu
- Telefon/WhatsApp/Telegram: +39 320 283 98 93

Nagypéntek - Via Crucis a Colosseumnál
Via Crucis
Nagypéntek a Colosseumnál
A modern hívő mentalitásához a karácsonyi ünnepek állnak a legközelebb. A keresztények legszentebb és legösszetettebb ünnepe azonban a húsvét.
A húsvéti rituálé ismert pillanata a római Via Crucis, vagyis a Keresztút, amelyet a pápa Nagypénteken személyesen, a Colosseumnál vezet fel. Mielőtt eljutnánk a római Kálvária történetéig, beszélnünk kell arról, miért a világ egyik legismertebb pogány romjánál emlékeznek meg a katolikus egyház legfontosabb ünnepéről.
Húsvét történetét nehéz azonban néhány sorban összefoglalni; évszázados átfedéseken, újításokon, különböző kultúrákon keresztül formálódott az a történet, amit ma a hívők világszerte ünnepelnek.
Nem kívánok történelem- és hittan órát tartani, de nézzük át, hogyan alakultak a múltban a húsvéti egyházi szokások, amelyek a mai szokásokat formálták.
Az ünnep középpontjában a Nagyhét áll: la Settimana Santa, virágvasárnaptól (hivatalosan Domenica delle Palme) a Feltámadásig terjedő idő. A Nagyhét szokásai Jeruzsálemben születettek, innen terjedt nyugatra a Passió megemlékezése, új vonásokat bevezetve, a régi hagyományokat egyszerűsítve. Az eredeti ünnepre ma „csak” a virágvasárnapi körmenet és a nagypénteki Kereszt-imádás emlékeztet.

Az ünnepi megemlékezések virágvasárnap előestéjén kezdődtek, amikor a hívők a Jeruzsálemhez közeli Betania falu templomához, a Lazarium-hoz indultak, ahol Lázár feltámadására emlékeztek. Virágvasárnap reggelén a Golgota-hegyi Passió templomot, a Martiriumot látogatták meg; délután az Olajfák hegyére indultak, onnan pedig az Eleona barlangot érték el, ahol a hagyomány szerint Jézus a tanítványokat oktatta, majd az Imbomonig, a Mennybemenetel templomáig gyalogoltak. Itt olvasták fel az Evangéliumból Jézus Jeruzsálemi érkezésének történetét, a hívők pedig pálma- vagy olajfaágat tartva a kezükben, énekelve indultak tovább az Anastasisig, a Feltámadás templomáig.
Így született meg a virágvasárnapi körmenet, ami először keleten terjedt el; Európában – Spanyolországtól kiindulva, Gallián keresztül később eljutott Rómába is – egyszerűbben emlékeznek ma a hívők.
A Via Crucis is természetesen Jeruzsálemi gyökerekkel rendelkezik, azonban a ma ismert formáját a Colosseumnál és világszerte a ferences rendi szerzetesek terjesztették el, a XIII. század végén.
De miért éppen a Colosseumnál?
Régóta terjed a legenda, miszerint keresztényeket és zsidókat – a hitük miatt – keresztre feszítettek a Colosseumban, ezért később a pápa az amfiteátrumnál a római mártírokra emlékezve vezeti a Keresztutat. Ez csak részben igaz.
Igaz, hogy a keresztény- és zsidóüldözés alatt százezreket végeztek ki, de nem az amfiteátrumban. A Colosseumot, az 1600-as évek közepéig kőbányaként használták. Mindent, amit mozdítani és lopni lehetett – márvány, bronz és travertin –, a helyiek és a pápák elloptak. Kápolnákat, templomokat, sírhelyeket építettek a felhasznált kövekből. Ha a Szent Péter Székesegyház bejáratánál álltok, nézzetek a lábatok elé: a világosszürke lépcsők travertin tömbjei a Colosseumból származnak…
A rómaiak és a néhány pápa többet pusztított Rómában, mint a barbár ellenségek együttesen, tulajdonképpen fél várost lerombolták.

Ami pogány, az értéktelen… A Colosseum, természetesen, a pogány világ ékessége volt XIV. Benedek pápa uralkodásáig, aki megértette, hogy a Colosseum szép és fontos, meg kell őrizni az utókor számára: 1744-ben Jézus szenvedésének szentelte az amfiteátrumot, és Nagypénteken, először a város történetében, a pápa a Colosseumnál vezette fel a Via Crucis körmenetet.
1750-ben, a hivatalos Szentév alkalmából keresztet állíttatott az akkor még fedett arénában. A kereszt ma is áll, a kijárattal szemben található, innen indul a mai Keresztút, aminek az első állomásain a pápa személyesen viszi a keresztet.
Érdekes tudni, hogy évszázadokal korábban a hivatalos pápai körmenet előtt, színházi előadásokkal emlékeztek meg Jézus szenvedéseiről a Colosseumban. A XV. században az Arcifonfraternita del Gonfalone (baráti szerzetesek) az arénában építettek díszleteket, Jeruzsálemet és a Kálvária-hegyet ábrázoló hátteret állítottak fel, és hetven éven keresztül, minden Nagyhéten legalább százezren követték a rendhagyó megemlékezést.