Apostolok és tűzijáték - június 29
Szent Péter és Pál Apostolok
Ünnepe – Június 29
Aki esetleg június 29-én Rómában jár, ne lepődjön meg, ha egy üres városban sétál. A mostani helyzethez viszonyítva ez nem hír; eddig azonban a zsúfolt város néhány napos levegővételhez jutott június végén. A rómaiak nagy része már a tengerparton hűsöl, ma reggel óta – kihasználva a hosszú hétvégét.
Róma június 29-én védőszentjeire, Szent Péter és Szent Pál Apostolra emlékezik. A két Júdeai – származásukban és munkásságukban különbözőek – nem Jézus első követőiként érkeztek Rómába. A két hírvivő Néró császár uralkodása alatt esett a keresztényüldözés áldozatául: Pétert 64 K.u. – fejjel lefelé keresztre feszítették a Vatikán közelében, Pált lefejezték; mártírhaláluk helyén később templomokat építtettek. Történelmileg, a két Apostol mártírhalála nem egy napra esett; a június 29-e dátum – eredendően – az ókori Qiurinus ünnephez kötődik, amelynek alkalmából az ikerpárra, Romulusra és Remusra emlékeztek meg.
A két Apostolt, idővel, Róma alapítójaként ünnepelték. Nagy Leo pápa, az V. század közepén misében emlékezett meg Péterről és Pálról, arra emlékezve, hogy ők hozták el Krisztus evangéliumát. A két mártír a keresztény egyház pillére – Péter azért, mert a feltámadt Jézus neki adta át a mennyország kapujának kulcsait, Pál azért mert a szegények Apostola. Szent Péter és Pál ünnepét Kr. U. 258 óta tartják meg. Hivatalosan, a ceremónia június 28-án kezdődik a Szent Péter-bazilikában; amikor az Apostol bronzszobrát pápai viseletbe öltöztetik.
A pápai mise június 29-én, délelőtt 9.30-kor kezdődik, szintén a Szent Péter-bazilikában; a pápa az Úrangyala imát (Angelus) 12.00 órakor mondja. A misét közvetlenül interneten is lehet követni, a vatikáni hivatalos weboldalon:
Az ünnepséget június 29-én este pazar tűzijátékkal zárják. 1481-ben rendezték először IV. Sixtus pápa (Sixtus-kápolna) kezdeményezésére – az Apostolok emlékére, és a pápai hatalom kifejezésére. Néhány évvel később – hogy II. Gyula pápa kedvében járjon – a reneszánsz óriás, Michelangelo is részt vett a tűzijáték előkészítésében: elkészítette azt a forgó, petárdákkal díszített kereket, amelyet a mai napig Girandola-ként emlegetnek. Michelangelo találmánya hatalmas sikert aratott, az idők során a barokk mester, Gian Lorenzo Bernini javított a technikán… A Girandola a XIX. század közepéig Húsvétkor és az Apostolok ünnepségén kápráztatta el a rómaiakat, ma 2008 óta ismét láthatjuk a tűzijátékok az Angyalvár mögött, illetve a Piazza del Popolo gyönyörű teraszán.
Idén a tűzijátékot Cinecittá World-ben rendezik, ahol csak előreváltott jegyekkel lehet a ünnepségen részt venni….
Johanna, a nőpápa
Johanna, a nőpápa kápolnája
Johanna, a nőpápa kápolnája
Több mint egy évezrede kering Rómában a legenda Johannáról, akit 872-ben VIII. János néven pápának választottak.
Johanna a német Mainz városában született, s hogy apja eleget tegyen a lány tudásszomjának, Athénban küldte, aki férfinak öltözve – Johannes Angelicus néven – szerzetesekkel együtt tanult. A görög városban magasfokú teológiai képesítést szerzett, s Rómába érkezése után nem sokkal, a pápai trónra lépett.
Származására két év múlva derült fény.
A hagyományokhoz hűen, a Húsvéti misét a pápa a Szent Péter-bazilikában tartotta, és a hívők kíséretében, lóháton tért vissza székhelyére, a Colosseumhoz közel eső Laterani palotába. A körmenet azonban hirtelen megállt a mai Via dei Querceti és a Via dei Santi Quattro Coronati sarkán, mert az egyházfő rosszul érezte magát, leesett a lóról és – a megdöbbent tömeg jelenlétében – vajúdni kezdett, majd egy egészséges gyereknek adott életet…
A középkori krónikások feljegyzései szerint a nő belehalt a szülésbe, más források arról írnak, hogy a felbőszült nép agyonverte anyát és gyermekét; a modern történészek viszont azt állítják: nő még soha nem ült Szent Péter trónján…
Mindenesetre, egy szerény, apró kápolna áll ma is azon a helyen, ahol a legenda szerint a nő és újszülött gyermeke életüket vesztették. A parkoló autók szinte teljesen eltakarják a fedett, ráccsal védett fülkét; a falat egy megfakult Mária-kép díszíti, a bejáratot mindig friss virágok díszítik egy – talán – soha nem létezett nő emlékére.
Talán soha nem létezett, de érdekes módon, a kápolna kis utcáját, egykoron, Vicus Papissa-nak ( Nőpap Utca) hívták. A jómódú “Papa” dinasztia épített házat az utcában, akinek legrangosabb hölgytagját – teljesen véletlenül – Johannának hívták…
